A Hobbit Trilógia 4k | A hobbit: Váratlan utazás + A hobbit: Smaug pusztasága + A hobbit: Az öt sereg csatája

Peter Jackson köztudottan rajong a technikai újdonságokért és a kísérletezésért, így amikor gyakorlatilag korlátlan költségvetést kapott A Hobbit Trilógia leforgatására, az összeget az akkori legmodernebb felvételi technika csatasorba állítására is kihasználta. A trilógia mindhárom része így Red Epic digitális kamerákkal forgott, amelyek 5k-s felbontásban rögzítették a nyersanyagot.

Mivel a teljes trilógia jóval több mint hatezer VFX-snittet – azaz számítógéppel generált trükkfelvételt – tartalmaz, az utómunka során 2k-s felbontásra kellett hagyatkozni, hiszen az effektusok 4k-ban történő kirenderelése többszörösen drágább, technikailag jóval összetettebb és persze lényegesen időigényesebb lett volna. Ennek megfelelően a végleges master felbontása is 2k maradt, így az Ultra HD kiadáshoz A Hobbit-filmeket felskálázták. A korábbi Blu-ray kiadásokhoz képest azonban így is látványos előrelépésre számíthatunk a kép rajzolatában: egyrészt már a Full HD és a 2k közötti felbontásbeli többlet is érezteti a hatását, másrészt a stúdiószintű felskálázás jóval magasabb minőséget képvisel a Full HD-ról történő egyszerű felskálázásnál, harmadrészt a filmek a korszerűbb HEVC tömörítésre támaszkodhatnak, negyedrészt pedig kihasználják a kiterjesztett színtér és dinamikatartomány, azaz a WCG és a HDR előnyeit. Különösen a HDR hozhat drámai minőségi ugrást, hiszen Peter Jackson híres a markáns kontrasztokról, a ragyogó csúcsfényekről, az égbolt drámai ábrázolásáról és általában véve a látványos fénykezelésről – mindez pedig HDR-ben tud igazán kibontakozni. Otthoni körülmények között A Hobbit egyszerűen még soha nem festett ilyen jól, sőt képminőség tekintetében az egykori mozis vetítések többségét is felülmúlja.

Ha felmerülne a kérdés, hogy A Hobbit megjelenhet-e UHDBD-n HFR-ben, vagyis magas képkockasebességgel, a válasz nemleges. A trilógiát ugyanis másodpercenként 48 képkockás (48 fps) sebességgel forgatták, amelyet az UHDBD szabvány nem támogat – sőt, a televíziók sem tudnák natívan megjeleníteni –, ezért a filmek a hagyományos, 24 fps-es képfrissítéssel kerültek a lemezekre.